Ñyé'án Ñkóbán Búlu - Añgan 46 - Mbámêtán Évôvón Éñgun Aa Ènyônyôt Éñgun
1. Bí á yé'è ñkóban Búlu.
Éyoñ wo kóbõ, õ ne bámêtan évôvón éñgun aa ènyônyôt éñgun.
Ñgê wo kóbõ ású jôm ê jíá aa õmíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "dí" aa ènyônyôt éñgun "ése":
ê dí + ése = ê díse ...
Biyoñ biziñ, ê vôm õ nê belane "dí ése", õ ne ê fe belane "díse":
ê dí + ése = ê díse ...
Ású bive'án, tót ê mam máná:
Ándó'o ése yà Ébandõé d'á wúm ê bibumá ê mbú wuná.
Ê [ dí ése ] yà Ébandõé d'á wúm ê bibumá ê mbú wu.
Ê [ díse ] y'è Ébandõé d'á wúm ê mbú wu.
Ákúm ése Avulu a ñgá sóo dê é ñgá vólõ nlam ôse.
Ê [ dí ése ] a ñgá sóo dê é ñgá vólõ bõt bêse.
Ê [ díse ] a ñgá sóo dê é ñgá vólõ nlam.
Ê dís'a ñgá sóo d'é é ñgá vólõ.
Akônõ a a lôñ ábui mêndá ê jàl dé. Ve ándìl ése a a bútí é wô'õ bú'i.
Ándìl ése Akônõ a a lôñ è wô'õ bú'i.
Ê [ dí ése ] Akônõ a a wô'õ lôñ é wô'õ víane ê bú'i.
Ê [ díse ] a wô'õ lôñ d'á víane ku.
Ê dís'a a lôñ d'á ku.
2. Ñgê wo kóbõ ású jôm ê jíá, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "jí" aa ènyônyôt éñgun "ése":
ê jí + ése ...
Biyoñ biziñ, ê vôm õ nê belane "jí ése", õ ne ê fe belane "jíse":
ê jí + ése = ê jíse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Akam a a kon ètúá ôkòn. A a bôé éláé ése a ê nambe.
Akam a wô'õ bôé ê jí ése a ê nambe.
A a wô'õ bôé ê [ jíse ] a ê nambe.
A a wô'õ bôé ê [ jís']a ê nambe.
Ézíñgí [ ése õ ] wô'õ bót é ne abeñ.
Ê [ jíse ] õ wô'õ bót é ne abeñ.
Ê [ jís']õ wô'õ bót é ne abeñ.
Ésáé ése a ñgá vê ma, me ñgá bo jê.
Ê [ jí ése ] a ñgá vê ma, me ñgá bo jê.
Ê [ jíse ] a ñgá vê ma, me ñgá mane jê.
Ê jís'a ñgá vê ma, me ñgá sóndõ jê.
3. Ñgê wo kóbõ ású jam é tií aa mõt-a-binam ñgê ke náa ñg'õmíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgune n"nyí" aa ènyônyôt éñgun "áse":
ê nyí + áse = ê nyí áse...
Biyoñ biziñ, ê vôm wo ê belane "nyí áse", õ ne ê fe belane "nyíse:
ê nyí + áse = ê nyí áse = nyíse ...
Éyoñ wo ê belane "nyí áse" ñgê ke "nyíse", wo yiane kõ'õlan ônyenyet éñgun. Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Añgula a a nye'e a kómêka'an ê mõt [ áse ] a a víni.
A a ta ê [ nyí áse ] a a víni.
A a ta ê [ nyíse ] a a víni.
A a ta ê nyís'a a víni.
Ê mõt áse a nê ábá a a dí miñkõñ.
Ê [ nyí áse ] a nê ábá a a dí miñkõñ.
Ê [ nyíse ] a n'á ábá a a dí miñkõñ.
Ê món áse õ ñgá bíáé a ne atyêñ.
Ê [ nyí áse ] õ ñgá bíáé a ne atyêñ.
Ê [ nyíse ] õ ñgá bíáé a ne atyêñ.
Ê [ nyís']õ ñgá bíáé a n'atyêñ.
Akônõ a a lôñ ábui mêndá ású bõt ê yà jàl dé. Ve ê ndá ése a a lôñ j'a ku.
Ê ndá ése Akônõ a a lôñ è wô'õ ku.
Ê [ nyí ése ] Akônõ a a lôñ j'a vôlõ ku.
Ê [ nyíse ] a a lôñ j'a víane ku.
Ê [ nyís']a a lôñ j'a ku.
4. Ñg'ômíês ô ne ású jôm ê jíá aa õmíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan "nyí" aa "ése":
ê nyí + ése ...
Biyoñ biziñ, ê vôm õ nê belane "nyí ése", õ ne ê fe belane "nyíse":
ê nyí + ése = ê nyíse ...
Éyoñ wo ê belane "nyí ése" ñgê ke "nyíse", wo yiane kõ'õlan ônyenyet éñgun. Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Te wo biasè beñgo bê Yètyáñ. Ê ñgone Yètyáñ ése wo yên è ne nyuá.
Ê [ nyí ése ] wo yên è ne nyuá.
Ê [ nyíse ] wo yên è ne wo nyiá.
Ê kábat ése õ lõô válè è ne énjam.
Ê [ nyí ése ] õ lõô válè è ne énjam.
Ê [ nyíse ] õ lõô válè è ne énjam.
Ê nyís'õ lõô válè è n'è énjam.
5. Ñgê wo kóbõ ású jôm ê jíá, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "wú" aa ènyônyôt éñgun "ése":
ê wú + ôse = ê wúse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Èlônõ á mane ya ê vós ê mbúan ôse ô mbê ê balánda.
Èlônõ á mane ya ê vós ê [ wú ôse ] ô mbê ê balánda.
Á mane ya ê vós ê [ wúse ] ô mbê ê balánda.
Á mane ya ê vós ê wús'õ ô mb'ê ê balánda.
Éyoñ Avulu a ñgá ba'aé tíl, ôvôn ôse a ñgá belan ô ñgá bú'i.
Ê [ wú ôse ] a ñgá belan ô ñgá bú'i.
Ê [ wúse ] a ñgá belan ô ñgá bú'i.
Ê wús'a ñgá belan ô ñgá bú'i.
6. Ñgê wo kóbõ ású ábui bíôm, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "bá" aa ènyônyôt éñgun "bêse":
ê bá + bêse
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Ê bõte bêse bê ñgá bo teke zu ékôán bê ñgá súp ê bidí.
Ê [ bá bêse ] bê mbê mómo ékôán bê ñgá súp ê bidí.
7. Ñgê wo kóbõ ású ábui bíôm, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "bí" aa ènyônyôt éñgun "bíse":
ê bí + bíse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Bídí bíse õ ñgá yám aañgõ'é bí ntóo sùn.
Ê [ bí bíse ] õ ñgá yám bí ntóo sùn.
Bítísone bíse me ndeme jom Áñgõlá bí ne mfúbán.
Ê [ bí bíse ] me ndeme jom bí ne mfúbán.
8. Ñgê wo kóbõ ású ábui bíôm, ñg'ômíês w'á tátè aa "a", õ ne bámêtan évôvón éñgun "dí" aa ènyônyôt éñgun "ése""a":
ê dí + ése ...
Biyoñ biziñ, ê vôm õ nê belane "dí ése", õ ne ê fe belane "díse":
ê dí + ése = ê díse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Éyoñ Yèmveñ bê ñgá ba'aé metíl, ávôn ése bê ñgá belan é ñgá bú'i.
Ávôn ése bê ñgá belan é ñgá mane bú'i.
Ê [ dí ése ] bê ñgá belan é ñgá sú'úlane bú'i.
Ê [ díse ] bê ñgá belan é ñgá bú'i.
Ákekámbá ése é mbê ábá é ndeme man ê bú'i.
Ê [ dí ése ] é mbê ábá é ndeme mane ndáman.
Ê [ díse ] é mbê ábá é ndeme mane bú'i.
Ê dís'è é mbê ábá é ndeme mane bú'i.
9. Ñgê wo kóbõ ású ábui bíôm, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "má" aa ènyônyôt éñgun "mêse":
ê má + mêse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Ê mam mêse ñkúkúmá a ñgá ka'a bõt mê ñgá tôéban.
Ê [ má mêse ] ñkúkúmá a ñgá ka'a bõt mê ñgá tôéban.
Ê mômbá mêse õ wô'õ bup mê wô'õ man ê dík.
Ê [ má mêse ] õ wô'õ bup mê wô'õ vían ê dík.
Mêyo'o mêse bí ndeme nyú mê ne sàñ.
Ê [ má mêse ] bí ndeme nyú mê n'ayõl.
10. Ñgê wo kóbõ ású ábui bíôm, ñg'ômíês w'á tótêban avál èziñ, õ ne bámêtan évôvón éñgun "mí" aa ènyônyôt éñgun "míse":
ê mí + míse ...
Ású bive'án, tót ê mêjô maná:
Mímfóndé míse õ ñgá vê ma mí á yêm ê ma.
Ê [ mí míse ] õ ñgá vê ma mí á yêm ê ma.
Akônõ a a lôñ ábui mêndá ású bõt ê yà jàl dé. Ve mímfine míse aa lôñ mí wô'õ bôlè.
Mímfine míse Akônõ a a lôñ mí wô'õ ku.
Ê [ mí míse ] Akônõ a a lôñ mí á vôlõ ku.
Ê mí mís'a a lôñ mí á víáne bú'i.
añgan (abui: mêñgan): lesson/leçon
ñkpwáa (abui: miñkpwáa): previous/précédent
èñgun (abui: biñgun): pronoun/pronom
õnyenyet (abui: anyenyet): _("personal"/"personnel")_
õnyenyet éñgun (abui: anyenyet ê biñgun): _("personal pronoun"/"pronom personnel")_
ènyôt (abui: binyôt): _("inclusion"/"inclusion")_
ènyônyôt (abui: binyônyôt): _("inclusive"/"inclusif")_
ènyônyôt éñgun (abui: binyônyôt ê biñgun): _("inclusive pronoun"/"pronom inclusif")_
ê fumele: _("to depend"/"dépendre")_
ntôõ (abui: mintôõ): _("next"/"suivant")_
ê nyôt: _("to include"/"inclure")_
õmíês (abui: amíês): _("subject"/"sujet")_
Mêñgan máná mê ne ású na bí yé'é anê b'á kóbô Búlu. Ñgê wo yêne jôm èziñ é n'ábé ñgê ke njuk, ñgê wo kômbô kómêkane, tili'i dê mfá'á ya bila'aé.
These lessons are meant to teach how to speak the Bulu language. If you have a comment, a suggestion, or a critique, please write it in the Comments section.
Ces leçons enseignent comment parler la langue Boulou. Si tu as des commentaires, des suggestions, ou des critiques, écris-les dans la section des commentaires. (n k o b o b u l u AT g m a i l dot c o m)
Nsámá'a-Ndetên: http://www.nkoboboulou.com/nkoban/Angan37.htm