Anyenyet Ê Biñgun
Èmek
Èñgun é n'èfíá j'á võm ñgê ke ê nyom ê mõt a ê bo jam, ñgê ke ê tít j'a ê bo jam, ñgê k'õnòn w'á bo jam. Èñgun é ne fe bo ású ábui ê bõt, abui bêtít, ñgê k'abui ánòn.
Biñgun bí ne mevále mevál aa bí á beleban mevále mevál:
Anyenyet Ê Biñgun
me, õ, a, bí, mí, bê
Biwuwuñ Ê Biñgun
ma, wo, nye/nyê, bíà, míà, be/bê
Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
a/á, e/è/é, õ/ô, be/bê, bi/bí, me/mê
Anyenyet Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
a/á, e/è/é, õ/ô
Bibôndô'ô Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
d'á, j'á, w'á, b'á, bí á, m'á, mí á
Anyenyet Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
a/á, e/è/é, õ/ô
Bibôndô'ô Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
d'á, j'á, w'á, b'á, bí + á, m'á, mí + á
Amímíês Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
de/dê, je/jê, nye/nyê, be/bê, bie/bíê, me/mê
("are"/"sont")
Bitõtõé Bíjújú'ú Biñgun
dam/dáam, jam/jáam, wom/wóom/víam, dõé/dôé, jõé/jôé, wõé/wôé
dé, jé/jèé, wé/wèé
bam/báam, biam/bíam, mam/máam, miam/míam
biõé/bíõé, bõé, bôé, dõé, dôé, môé
dáñgán, jañgán/jáñgán, woñgán/wóñgán, dênán/dánán, jenán/janán
dáp, jap/jàp, wòp
máñgán, mánán/mênán, wonán/wõnán, máp
Biñgun Ê Yà Ábíálé
tatê, nanê, moójàñ, ndômejàñ
ésoó, nyuá, moónyòñ, ndômenyoñ, ésòñgó
ésaá, nyiá, moónyàñ, ndômenyàñ, ésàñgá
Avevet Bíjújú'ú Biñgun
éndam/éndáam, énjam/énjáam, éñgom/éñgóom
éndôé, énjõé/énjôé, éñgõé/éñgôé/éñwõé
émbáam/émvíam, éñmam/éñmáam, éndáam, éñgom/éñgóom, éñwom
bíé, bíáp, dé, dáp, dé, máp
míé, míáp
jé, jap, jàp
Anyenyet Ê Mendañ Ê Biñgun
maámíén, woómíén, émíén
bêbíén, bíbíén
ébíén, ôbíén
Bibôndô'ô Mendañ Ê Biñgun
mêbíén, míbíén
Bivõvõm Ê Biñgun
ate/atê, éte, ôte
bete/bête, bite/bíte, mete/mête, mite/míte
Aggregate (or collective)õõ-Ê-Biñgun
áse, ése, ôse, bêse, bíse, mêse
Bitõtõé Bívôvón Ê Biñgun
di, dí, diná, díná, ví
nyi, nyí, nyiná, nyíná
nyô, nyôná
nyu, nyú, nyúná
wu, wú, wúná
("this"/"ceci, cette chose")
Õmvon
ba, bá, báná
("this"/"ceci, cette chose")
bi, bí, bíná
ji, jí, jíná
ma, má, máná
mi, mí, miná, míná
Avevet Bívôvón Ê Biñgun
dilí, jilí, nyilí/nyílí, wúlí
balé/bálé, bilí/bílí, malé, málé, nyô, nyôná
Binyenyom Ê Biñgun
avók, èvók, mbók, ôvók
bevók, bivók, mevók, mivók
dí avók => dívók
nyí èvók => nyívók
Anyênyeñge Ê Biñgun
afê, èfê, mfê, õfê
befê, bifê, mefê, mifê
Bisísíli Biñgun
avé?, èvé?, mbé?, õvé?, avé?, bevé?, bivé?, mevé?
Anyenyet Ê Biñgun Aa Bekõnõ' Ê Menjen
("Personal Pronoums"/"Les Pronoms Personnels")
Biñgun b'iziñ bí á dañ beleban ású mõt-a-binam a a kóbõ ñgê ke bõt b'a kóbõ. Ajô te, bí á loene aka'á éñgun éte náa "õnyenyet éñgun". Ányenyet éñgun ôsú d'á beleban aa bekõnõ' ê menjen ñgê k'ajó' èziñ. Biñgun bíte bí ne:
me, õ, a, bí, mí, bê
("I, you (Singular), he/she, we, you (Plural), they"/je, tu, il/elle, nous, vous (Pluriel), ils/elles")
Èbêñ yà belan biñgun bíte aa kõnõ' ánjen é ne:
èñgun + kõnõ' ánjen + [èmeñ]
Bive'án yà belan biñgun bíte aa bekõnõ' ê menjen bí ne:
"Me" bôõ sôsóé.
"Õ" bilí fa.
"A" sônõ édúk. = "A" sôn'édúk.
"Bí" bilí bidí.
"Mí" yême ésáé.
"Bê" ñgônõ ôsôé.
Anyenyet Ê Biñgun Aa Menda'a
Èbêñ yà belan õnyenyet éñgun aa kõnõ' anjen é ne:
èñgun + õjók + [èwuñ]
Bive'án yà belan biñgun bíte aa õjó' é ne:
"Me" wô'õ báp mebo.
(Ye) "Õ" mbá'a sômbõ ê fálák?
"Á" ntóo mimbú mísaman.
"Bí" ñgá'an áfúp.
"Mí" ne beyêñ.
Anyenyet Ê Biñgun Aa Ajók
("Personal Pronouns with Auxilaries"/"Les Pronoms Personnel Avec les Auxilliaires")
Biñgun bílál y'õ ôsú bí á tyendè ntótán éyoñ bí á beleban aa bekõnõ'õ bèziñ ñgê k'ajó' èziñ. Ajô te, anyenyet ê biñgun é ne áválê di:
me/mê, õ/ô, a/á, bí, mí, bê
("I, you (Singular), he/she, we, you (Plural), they"/je, tu, il/elle, nous, vous (Pluriel), ils/elles")
Bive'án yà belan biñgun bíte aa bekõn' ê menjen bí ne:
"Mê" mbilí ésáé.
"Ô" ntoó étò?
"Á" nsônõ ávus.
Anyenyet Ê Biñgun Aa Ajók
("Personal Pronouns with Copulas"/"Les Pronoms Personnel Avec les Copules")
Õnyenyet éñgun ô ne belan õjó'ó "a" ñgê ke "á". Bibêñ ê yà tõñ bí ne:
me a = m'a, wo (ñgê ke w'a), a a, bí á, mí á, be á = b'á
Bive'án bí ne:
Me a => M'a: "M'a" dí ñnámê ñgon.
Wo + a => w'a: = Ye "w'a" ke fó' áfúp ê dên?
"A a" kon túi.
"Bí á" fúbu ndá.
"Mí á" yi jé?
"Bê + á => b'á: "B'á" yia biá.
Biwuwuñ Ê Biñgun
("Complementary Pronouns"/"Pronoms complémentaires")
Èwuwuñ éñgun é n'èñgun j'á beleban an'éwuñ. Èbêñ yà ê tõñ é ne:
õnyenyet éñgun + kõnõk + èwuwuñ éñgun
Biwuwuñ ê biñgun bí ne:
ma, wo, nye/nyê, bíà, míà, be/bê
("me, you (Singulier), him/her, us, you (Pluriel), them"/"moi, toi, lui/elle, nous (Pluriel), vous (Pluriel), eux/elles")
Bive'án yà belan biwuwuñ ê biñgun bí ne:
A a nye'e "ma".
M'a loene "wo"!
B'á víni "nyê".
A vúmane "bía".
B'á du'u "mía".
Wo kômbõ "bê"? Ye mí á kômbõ "bê"?
Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
("Neutral Pronoums"/"Les Pronoms Neutres")
Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
("Personal Direct Neutral Pronoums"/"Les Pronoms Neutres Personnel Directs")
Õnyós
a, á
("is"/"est")
Mõt "a" têle ê nseñ.
Ñnêñ "á" mbôõ sí.
e, è, é
("is"/"est")
Ndá "è" têle ê ñkõl.
Afõ'ôlõ "é" betê ê tawôlõ. Afõ'ôl'é bet'ê tawôlõ.
õ, ô
("is"/"est")
Õjóé "ô" tií ólám.
Mbé "ô" yóo. Mb'ô yóo.
Õmvon
be, bê
("are"/"sont")
Beyêñ "bê" bôõ sí.
bi, bí
("are"/"sont")
Bitá "bí" tátè ya.
Bilé "bí" têle áfan. Bilé "bí" têl'áfan.
me, mê
("are"/"sont")
Mefa "mê" bôo ê tyia.
Mendá "mê" yóo.
mi, mí
("are"/"sont")
Minsòs "mí" ne abé (Minsòs mí n'abé).
Anyenyet Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
("Personal Indirect Neutral Pronoums"/"Les Pronoms Personnels Neutres Indirects")
a/á, e/è/é, õ/ô
Bibôndô'ô Ávevet Ê Bitõtõé Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
("Subjective Indirect Neutral Pronoms"/"Les Pronoms Neutres Subjectifs Indirects")
Õnyós
("Singular"/"Singulier")
de + a = d'a
de + á = d'á
("is"/"est")
Abo "de + á" táé ma = Abo "d'á" táé ma.
je + a = j'a
je + á = j'á
("is"/"est")
Jôm "je + á" só ê jôé = Jôm "j'á" só jôé.
Fóé "je + a" só Ébolêwo'o = Fóé "j'a" só Ébolêwo'o.
Ká "je + a" vuñ ôlám = Ká "j'a" vuñ ôlám.
Èlé jê + á yáé ávôl. = Èlé j'á yáé.
Sô je + a máte avôl. = Sô j'a mát'avôl.
Tyíñ je + a tan ma. = Tyíñ "j'a" tan ma.
wô + á = w'á
("is"/"est")
Mfíáñ "wo + á" to' ôbè = Mfíáñ "w'á" to' ôbè.
Mfiñgá "wô + á" nyum menyôlôk. = Mfiñgá "w'á" nyum menyôlôk.
Ñka "wo + á" tyiñelan. = Ñka "w'á" tyiñelan.
Õnon "wo + á" yêle. = Õnon "w'á" yêle.
Wòñ "wo + á" bo náa ô tup. = Wòñ "w'á" bo náa ô tup.
Õmvon
be + á = b'á
("are"/"sont")
Amú jé bemvú "bê + á" bôn? = Amú jé bemvú b'á to' ôbè.
Bekábat "bê + á" nyum metut. = Bekábat "b'á" nyum metut.
Benyó "bê + á" lôp. = Benyó "b'á" lôp.
bi, bí + á
("are"/"sont")
Bilé "bí + á" yáé ávôl.
me/mê + á = m'á
("are"/"sont")
Mendím "mê + á" kundi. = Medím "m'á" kundi.
Mefóé "mê + á" só áfan. = Mefóé "m'á" só áfan.
Má'ás "mê + á" táé be. = Má'ás "m'á" táé be.
Mendím "mê + á" len. = Mendím "m'á" len.
Meñgál "mê + á" têtan. = Meñgál "m'á" têtan.
Metô' "mê + á" be'e bidí. = Metô' "m'á" be'e bidí.
mi, mí + á
("are"/"sont")
Mimbé "mí á" yómbõ.
Mimfiñgá "mí á" nyum menyôlôk.
Minla' "mí á" fombõ yôp.
Miñka "mí á" tyiñelan.
Amímíês Bíñgbwêñgbwên Ê Biñgun
Õnyós
de, dê
("it"/"ça")
Me ñgá lôñ ábembá. Me ñgá lôñê "de".
je, jê
("it"/"ça")
M'a nyú biañ. M'a nyú "je".
Me bilí ésáé (Me bil'ésáé). Me bilí "je".
M'a vô'ôlõ fóé. M'a vô'ôlõ "je".
nye, nyê
("it"/"ç")
Me lõô móñgô. Me lõô "nye".
M'a yámê lombõ. M'a yámê "nye".
Õmvon
be, bê
("them"/"eux/elles")
Amú jé wo ê solè bóñgô? Amú jé wo ê solè "bê"?
bie, bíê
("are"/"sont")
Me ñgá yênê biláé ê tawôlõ. Me ñgá yênê "bie".
me, mê
("are"/"sont")
Me lõô mendá. Me lõô "me".
M'a nyú mebiañ. M'a nyú "me".
M'a wô'ô mefóé. M' wô'ô "me".
Bijújú'ú Biñgun
Bitõtõé Bíjújú'ú Biñgun
Mõte Wuá, Jôm Jíá
dam, dáam
("my possession, mine"/"ma possession, mienne")
Aló dam d'á táé.
Abo dáam d'á táé.
jam, jáam
("my possession, mine"/"ma possession, mienne")
Ê fa jam è n'akáp
Ényiñ jáam j'á wul'abé.
wom, wóom, víam
("my possession, mine"/"ma possession, mienne")
Èsõla a ne món ê "wom".
Ñkõs wóom w'á tili èvêle.
dõé, dôé
("your possession, yours"/"ton, tienne")
Amú jé dís ê "dõé" d'á vús?
jõé, jôé
("your possession, yours"/"ta possession, tienne")
Ye éyõlè jõé é ne Èñgõlô? = Y'è éyõlè jõé é n'Èñgõlô?
Ê fa jõé è n'akáp.
wõé, wôé
("your (Singular) possession"/"ta possession")
Nde ê móne wõé a ñgá'á ntyên?
dé
("his/her possession"/"sa possession")
Afúp ê "dé" é n'anên.
jé, jèé
("his/her possession"/"sa possession, sienne")
Èkõndé "jé" é n'èvêle.
wé, wèé
("his/her possession"/"sa possession, sienne")
Ñnêñ ê "wèé" a a wú zaé..
Mõte Wuá, Abui Bíôm
bam, báam
("my possessions"/"mes possessions")
Èsõ b'áa Èdimá bê ne bónê "bam".
biam, bíam
("my possessions"/"mes possessions")
Bíkõndénê "biam" bí á yêm.
mam, máam
("my possessions"/"mes possessions")
Mebo "máam" m'á vús.
miam, míam
("my possessions"/"mes possessions")
Miñsáñgá "míam" mí ñgá mane jáñ Áwóló.
biõé, bíõé
("your possessions"/"tes possessions")
M'a nye'e bíyé bíõé.
bõé, bôé
("your possessions"/"tes possessions")
Bónê bõé bê n'atyêñ.
dõé, dôé
("your possessions"/"tes possessions")
M'a wô'ô na afúp e "dõé" é n'anê.
môé
("your possessions"/"tes possessions")
B'á kóbô mêjô mõé ábà.
Abui Bõt, Jômê Jíá
dáñgán
("our possession"/"notre possession")
jañgán, jáñgán
("our possession"/"notre possession")
woñgán, wóñgán
("our possession"/"notre possession")
dênán, dánán
("your possession, yours"/"votre (pluriel) possession")
jenán, janán
("your possession, yours"/"votre (pluriel) possession")
dáp
("their possession"/"leur possession")
jap, jàp
("their possession"/"leur possession")
wòp
("their possession"/"leur possession")
Abui Bõt, Abui Bíôm
máñgán
("our possessions"/"nos possessions")
mánán, mênán
("your (Plural) possessions"/"vos (Pluriel) possessions")
wonán, wõnán
("your (Plural) possessions"/"vos (Pluriel) possessions")
máp
("their possessions"/"leurs possessions")
Mêfúp ê "máp" mê n'anên.
Avevet Bíjújú'ú Biñgun
Mõte Wuá, Jôm Jíá
éndam, éndáam
("mine (one possession)"/"la mienne de possession")
énjam, énjáam
("mine (one possession)"/"la mienne de possession")
éñgom, éñgóom
("mine (one possession)"/"la mienne de possession")
éndôé
("yours (one possession)"/"la tienne de possession")
énjõé, énjôé
("yours (one possession)"/"la tienne de possession")
éñgõé, éñgôé, éñwõé
("yours (Singular) (one possession)"/"la tienne de possession")
Mõte Wuá, Abui Bíôm
émbáam, émvíam
("my possessions"/"les miennes de possessions")
éñmam, éñmáam
éndáam
éñgom, éñgóom, éñwom
Õvôn ôte ô ne "éñgóom".
bíé, bíáp
dé, dáp
dé, máp
míé, míáp
jé, jap, jàp
Abui Ê Bõt, Jôm Jíá
Abui Ê Bõt, Abui Bíôm
Mendañ Ê Biñgun
Anyenyet Ê Mendañ Ê Biñgun
Õnyós
me, émíén, me + a => m'a ámíén = maámíén
("me, myself"/"moi, moi-même")
Bive'án yà belan mendañ ê biñgun bí ne:
Me a => M'a: M'a yeme sáé sábiase. Me ñgá yê'êle "maámíén".
wo, míén, wo + émíén => woómíén
("you (Singular), yourself"/"toi, toi-même")
Õ ne bimañ áñgõndô. Wo du' "woómíén". Wo láa "woómíén" minsòs.
émíén
("itself"/"lui/elle-même")
("he/she, himself/herself"/"il/elle, lui/elle-même")
Mónê wom a a wóban ôsôé. A wô'õ wó'o "émíén" (A wô'õ wó' émíén).
Õmvon
bíà, bêbíén
("we, ourself/ourselves"/"nous, nous-mêmes")
Bí ñgá mane bè áfúp. Bíà "bêbíén" bí ñgá tátè manê lí tíl.
míà, bêbíén
("we, ourself/ourselves"/"nous, nous-mêmes")
Ye mí á wô'ô fó' ôsón? Ye mí á sa bidí míà "bêbíén" mí ñgá yám?
bê, bêbíén
("they, themselves"/"ils/elles, eux/elles-mêmes")
Bê bilí njùk; vedá bê ñgá kolè "bêbíén" ôbàk.
Bibôndô'ô Mendañ Ê Biñgun
Õnyós
ébíén
("the subject itself"/"le sujet lui-même")
ôbíén
Õmvon
bíbíén
("the subjects themselves"/"les sujets eux-même")
Bibôndô'ô Mendañ Ê Biñgun
mêbíén
("the subjects themselves"/"les sujets eux-même")
míbíén
("the subjects themselves"/"les sujets eux-même")
Bivõvõm Ê Biñgun
Õnyós
ate, atê
("that one"/"la chose dont on parle")
éte
("the thing talked about"/"la chose dont il s'agit")
Jam éte é ne ma fe' nê vemá.
ôte
("that one"/"cette chose-la")
Õvôn ôte ô n'akáp.
Õmvon
bete, bête
("those things"/"ces choses dont on parle")
bite, bíte
("the things talked about"/"les choses dont il s'agit")
mete, mête
("those things mentioned"/"les choses qu'on mentionne")
mite, míte
("those things mentioned"/"les choses qu'on mentionne")
Aggregate (or collective)õõ-Ê-Biñgun
Õnyós
áse
("whole, all"/"tout, complet")
Balánda áse a bilí bitò. Balánd'ás'a bilí bitò.
Bõmbõ áse a bilí fôn. Bõmb'ás'á bilí fôn.
Món áse a a nye'e menyáñ. Món ás'a a nye'e menyáñ.
ése
("whole, all"/"tout, complet")
Èyoñ ése, m'a sáé.
M'a sáé éyoñ ése. M'a s'éyoñ ése.
ôse
("whole, all"/"tout, complet")
Nlô ôse ô ne anên. Nl'ôs'ô n'anên.
Õfumbí ôse ô ne fik. Õfumb'ôs'ô ne fik.
Mbé ôse ô ne mfetán. Mb'ôs'ô ne mfetán.
Õmvon
bêse
("whole, all"/"tout, complet")
Bekábat bêse b'á nyum metut.
Bõt bêse bê ne ê nlam.
bíse
("whole, all"/"tout, complet")
Bê ñgá mane dí bidí bíse.
Kelê nyoñ bídí bíse bí betê ê tawôlõ.
mêse
("whole, all"/"tout, complet")
Mebo mêse ("me + á =) m'á táé.
Bivôvón Ê Biñgun
Bitõtõé Bívôvón Ê Biñgun
Õnyós
Jôm Jíá
di, dí, diná, díná, ví
("this"/"ceci, cette chose")
Sa ájô dõé b'á kóbô dí?
Kê ájô dõé b'á kóbô díná?
nyi, nyí, nyiná, nyíná
nyô, nyôná
nyu, nyú, nyúná
("this"/"ceci, cette chose")
Ê Kálate nyíná a n'anên.
wu, wú, wúná
("this"/"ceci, cette chose")
Õmvon
ba, bá, báná
("this"/"ceci, cette chose")
bi, bí, bíná
("this"/"ceci, cette chose")
Bídí bi bí n'ayõ.
Bíkõndé "biná" bí á yêmê ma.
ji, jí, jíná
Ébatá' ji é n'èdók.
Élé jiná é n'ayap.
Õmvon
ma, má, máná
("these"/"ces, ces choses")
Mêlú maná, alú d'á jí'a vín.
mi, mí, miná, míná
("these"/"cux-ci/celles-ci, ces choses-ci")
Mínláñ miná mí á volõ ma abui.
Avevet Bívôvón Ê Biñgun
Õnyós
dilí
("that (not near)"/"ça (pas à côté")
jilí
("that, over there"/"cette chose là-bas")
Éláé jilí é ne mvit.
nyilí, nyílí
("that, over there"/"cette chose là-bas")
wúlí
("that, over there"/"cette chose là-bas")
Õmvon
balé, bálé
("those things not nearby"/"ces choses un peu éloignées")
bilí, bílí
("those over there"/"ces choses là-bas")
malé, málé
("those (over there)"/"ces choses là-bas")
nyô, nyôná
("this"/"ceci, cette chose")
Binyenyom Ê Biñgun
Õnyós
avók
("the other one"/"l'autre")
èvók
("the other one"/"l'autre")
mbók
("the other one"/"l'autre")
ôvók
("the other one"/"l'autre")
Õmvon
bevók
("the other ones"/"les autres")
bivók
("the other ones"/"les autres")
mevók
("the other ones"/"les autres")
mevók
("the other ones"/"les autres")
dí avók (dívók)
("the other thing"/"l'autre chose")
nyí èvók, nyívók
("the other one"/"l'autre")
Anyênyeñge Ê Biñgun
Õnyós
afê
("the other one"/"l'autre")
èfê
("the other one"/"l'autre")
mfê
("the other one"/"l'autre")
õfê
("the other one"/"l'autre")
Õmvon
befê
("the other ones"/"les autres")
bifê
("the other ones"/"les autres")
mefê
("the other ones"/"les autres")
mifê
("the other ones"/"les autres")
Õnyós
avé?
Aló "avé" d'á táé?
èvé?
Biañ "èvé" wo nyú?
mbé?
Lombõ "mbé" wo ê jep? Món mbé wo wó'o?
õvé
Õsôé "ôvé"
avé?
Õnyós
bevé?
Bón "bevé" b'á yôn?
bivé?
Bidí "bivé" wo dí?
mevé?
Mebiañ "mevé" wo nyú?
Mimfèfè Bífíá
anjen (abui: menjen): state/état
èbêñ: (abui: bibêñ): formule/formula
èñgun (abui: biñgun): pronoun/pronom
èwuñ (abui: biwuñ): complement/complément
èwuwuñ éñgun (abui: biwuwuñ ê biñgun): complementary pronoun/pronom complémentaire
ê nyom: to distinguish/distinguer
nda'a (abui: menda'a): copula/copule
õnyenyet (abui: anyenyet): personal/personnel
õnyenyet éñgun (abui: anyenyet ê biñgun): personal pronoun/pronom personnel
õjók (abui: ajók): auxillary/auxilliaire
õvevet (abui: avevet): indirect/indirect
ê võm: to indicate/indiquer
ê dè: to qualify/qualifier
õjók (abui: ajók): auxiliary/auxiliaire
õvúvúk (abui: avúvúk): fundamental/fondamental