Èbeñga é n'èfas ê yà átáta'a abui bífíá bí á kaban. Nál'a ne náa bífíá b'iziñ bí á tátè aválê dá.
Biyoñ b'iziñ, èbeñga j'á belan ntótán wúá, an'ótene wúá. Ève'án é ne, "kú". Bive'án bífíá bí á tátè aa èbeñg'éte bí ne,
kúl, kúndùk, kúp, kúsá
Bêkõnõ'õ b'á tátè aa èbeñg'éte bê ne,
e kúli aa e kút
Biyoñ b'iziñ, èbeñga j'á belan abui míntótán, an'áten ébàé. Ève'án é ne, "èbá". Bifíá bí á tátè aa èbeñg'éte bí ne,
èbáfôn, èbálakásêñ, èbámbám, èbán, aa èbáñ
Nálé fe, èbeñg'é ne belan abui míntótán.
Èfas ébeñga é ne belan èjejôé ésúm. Èjejôé ésúm é ne yênè átáta' ébeñga. Ève'án ébeñga j'á tátè aa èjejôé ésúm é ne, "mba". Bifíá bí belan èbeñg'éte bí ne,
mbaé, mbama, mbamba, aa mbañgá
Èbeñg'èfê j'á táté aa ntótán yà jôé é ne "ntô". Bifíá bí belan èbeñg'éte bí ne,
ntôl, ntôm, aa ntômbá
Èbeñg'èfê j'á táté aa ntótán yà jôé é ne "ñkô". Bifíá bí belan èbeñg'éte bí ne,
ñkôk, ñkôm, ñkôndá, ñkôñ, aa ñkôt
Ñgúmb'éfíá ô ne beleban an'ébeñga. Nál'a ne náa bifíá b'iziñ bí ne tátè aa ntótán yà ê ñgúmb'éfí'èfê. Ève'án éfíá é ne "èdu". Bifíá bí á belan "èdu" an'èbeñga bí ne,
èdu, èduduk, aa èdun
Abui bífíá yà ñkóbõ Búlu bí á belan bibeñga.
abõ...=> abõn, abõndè, aa abõp
abô...=> abôk, abôm, abô'ôbô-ñgõé, abôñ, abôndôñ, aa abôñgakoko
afê...=> afê, afêndêk, afêp, aa afêtêk
aku...=>
akú...=> akúba, akúí (akêkúí), akúm, akúndúk, akús, akút, aa akútu
avê...=> avêmbê, avêñ, aa avêp
avó...=> avóé, avóñ, aa avót
ayá...=> ayáé, ayák, ayán, aa ayáñ
bá...=> e bám, e bálè, e bán, e báñête, e báp, aa e bátan
be...=> betá, e bebe, e bem, aa e ben
bi...=> e bi, e biet, e biasè
bo...=> boté, e bo, e bo'obo, e bo'oé, aa e botè
bõm...=> bõmbõ, e bõm, e bõman, aa e bõmõlõ
dí...=> dí, díbi, dílik, e dí, e dían, e dím, e dími, aa e dímíli
du...=> dulu, dumbá'á, e duk, e dum, e duñ, e duñulu, aa e dutu
èba...=> èbaé, èbak, èbandõé, èbañkelek, aa èbaták
èbá...=> èbáfôn, èbálakasêñ, èbámbám, èbán, aa èbáñ
èbu...=> èbubua, èbubut, èbumá, aa èbumeyeñ
èbú...=> èbúí, èbúk, aa èbúta'a
èdu...=> èdu, èduduk, aa èdun
èdú...=> èdúk, aa èdúí
èfa...=> èfa, èfas, aa èfata
èfu...=> èfu, èfua, èfufuñ, èfun, aa èfuñgá
èka...=> èka, èkabè, èkañgá, aa èkasa'a
èká...=> èkándá, èkáñ, èkák, aa ékáleñgás
ètú...=> ètúk, ètúl, ètúm, aa étút
èyá;...=> èyáé, èyá'ás, èyám, èyáseyás, aa èyáñse
èye...=>
èyê...=> èyêlùí, èyêm, èyên, èyêñ, èyêt, èyêyēm, aa èyêyá'an
fa...=> fa, fandán, e fam, aa e fatè
fá...=> fám, fán, fándè, fás, fátan, aa e fátè
fô...=> fô, fôndõ, e fôlõ, e fôtè, e fô'õ, e fô'ôban, aa e fô'ôsan
fa...=> fa, fandán, e fam, aa e fatè
fu...=> e fubu, e fuk, e futi, e fum, e fumi (e fumin), e funan, aa e nê fuluku
fú...=> fúlú, e fúman, e fúbu, aa e fúkan (vioé)
ku...=> e ku, e kuan, e kun, e kundi, e kus, e kut, e kutan, nê kubuk!
kú...=> kúl, kúndùk, kúp, kúsá, e kúban, e kúí, e kúli, aa e kút
nsu...=> nsubá aa nsul
nsú...=> nsúkùm, aa nsút
ntô...=> ntôl, ntôm, aa ntômbá
ntu...=> ntuba, ntuk, ntu'a, aa ntutúm
ntú...=> ntú, ntúí, aa ntúm
ñgo...=> ñgo, ñgobé, ñgobõ, ñgo'o (dís), ñgok, ñgol, ñgombàñ, ñgon, aa ñgop
ñgõ...=> ñgõ'é, ñgõmesan, ñgõsõ, aa e ñgõmelan
ñkõ...=> ñkõkõm, ñkõm, aa ñkõs
ñkô...=> ñkôk, ñkôm, ñkôndá, ñkôñ, aa ñkôt
nya...=> nyaá, nyamênyame, nyas, nya-mendimi, nya-mendu'á, nya-menja’á, nya-meñgolô, nya-mêsõ'õ, aa nya-ñgula, e nyaaé, e nyak, enyamete, aa e nyap
nyá...=> nyát, e nyálè, aa e nyáñ
nye...=> nye/nyê, e nyebè, e nyek, e nye'an, e nye'e, e nye'esan, e nyem, e nyeñeban, aa e nyet
nyi...=> nyi/nyí, nyia, e nyilk, e nyi'itan, aa e nyiñ
nyí.. => e nyían, e nyíñ, aa e nyíñêli/nyíñíli
nyo...=> nyofío aa e nyokan
nyó...=> nyó aa e nyóp
nyu...=> nyua, e nyuk, e nyum, aa nyumín
nyú...=> nyúl, e nyú, aa e nyúm
õtú...=> õtúbisoñ, õtújek, õtú-nden, aa õtúyem
aa... (mam ê yà biyoñ) => aañgõ'é, aakítí, aalú, aa aazañ
õô... (mam ê yà biyoñ) => õôdên aa õôjàn
Anê bí á nêne ñkóbõ Búlu a a kõ'õlan ê bifíá, bí ne belan èbeñga é ntóo. Èyoñ éte bí á kõ'õlan ntótán wúá ñgê k'abui míntótán. Nál'a ne náa bí ne kõ'õlan ôtene wúá ñgê k'abui áten.
abô...[] abônden: comradeship/camaraderie
mbô...[] mbônden: comrade/camarade
abô...[] abômbônden: comaradial/camaradial
abô...[] abônden-abônden: comradely/camaradallement
abô...[] abôñkóé: indigo (color)/indigo (couleur)
abô...[] abôndutuk: pastry/patisserie
mbô...[] mbôndutuk: pastrycook/patissier
abô...[] abõse'e (m)
afê...[] afênden: business/affaires
mfê...[] mfênden: business man, business woman/homme/femme d'affaires
afê...[] afênseñ: garden/jardin
mfê...[] mfênseñ: gardener/jardinier
fê...[] fêñgá: grape/raisin
afê...[] afêñgá: grape tree/arbre de raisin
aku...[] akuñga: brick made mainly of mud/brique (de terre)
ñku...[] ñkuñga: brique layer/poser de briques
aku...[] akuñkêlêk: olive/olive
ñku...[] ñkuñkêlêk: olive tree/olivier
akú...[] akúnden (ñ), akúndõé (ñ), akúñgên (ñ)
akúmbálák (ñ)
avê...[] avêntuk (m), avêsobõ
avêñkêlêk: cheese/fromage
mvêñkêlêk: cheese maker/fromager, l'agent (personne, outil, entreprise, etc) qui fabriwque le fromage
avó...[] avókubuk:
mvókubuk:
ayá...[] ayádís:
ayádóé: boot/bote
yábēm: onion/oignon tree
ayábēm: onion/oignon
ayándóé:
ayázok: dragon
bõm...=>
bõm...[] e bõmõ, e bõmõkõ, e bõmõsõ, bõmõtõ
bôm...=>
=[] bômêkoó: medical/médical
du...[] duñgá'a
èbômêkoó: medicine/médecine
mbômêkoó: physician, doctor/médecin
ébá...[] => bálumu: épinard
èbálumu: herbe de l'épinard
èbáñkóo
èbásôm: history/histoire
mbásôm: historian/historien
èbebásôm: historical/historique
èbásôm-èbásôm: historically/historiquement
èbu...[] èbunteme: bricks made from cement and sand/parpaing
mbunteme: fabricant de parpaings
=>[] èduluk: garlic/ail
nduluk: garlic plant/plante d'ail
=>[] èdúsónõ (n), èdúñkôm (n)
=>[] èfaluñga:
=>[] èfuñgon (m)
èfuñkõm: ambulance
mfuñkõm: ambulancer, the person who drives an ambulance or operates in an ambulance (nurse, technician, etc)
=>[] èfúnyebè (m), èfúntunu (m), èfúñkúlu
=>[] èfúntúluk (m)
èfúlêńgá (m)
=>[] èkakôlá (n)
=[] ètús, ètúndem, ètúmfendan, õtúl
èye...=>
=>[] èkañkên: taxi
ñkañkên: taxi driver (taximan, taxiwoman)
=>[] èkáñgeñ: vanilla/vanille
èkásêkás (ñ)
=>[] nsufúm: silver
nsú...=> nsúkùm, nsút
=>[] nsúfúmu: guava/goyave
asúfúmu: guava tree/goyavier
asúkútu: racism/racisme
nsúkútu: racist/raciste
=>[] ntôñkót:
ntôfílá: cavity/cavité
=>[] ntusílík: amber (color)/ambre (couleur)
ntukôndá
=>[] ntúñkõn
nyá...[] nyáfumu, nyáñkõnda, nyántôn
=>[] nyêsobô
=>[] nyiñkó'o:
nyinsutu:
=>[] nyítyóé
nyítubuk:
anyítubuk:
=>[] nyotôlõ: apple/pomme
anyotôlõ: apple tree/pommier
=>[] nyósubuk
=>[] nyúñgumu: short/culotte (used in dress appearance)
nyúsebe: peach/pêche
anyúsebe: peach tree/arbre de pêche
õtu...=> õtuñ, õtuñga
=>[] õtúndõ: almond/amande
õtúnlêm:
õtú-nseñ
õtújóé:
õtúkõs:
õtúñgon:
õtúñkêlêñ:
õtúñkõñ:
õtúñgõm:
õtúnyõk:
õtúñka:
aa... (mam ê yà biyoñ) =[] aansômô
õô... (mam ê yà biyoñ) =>
=[] abõndõé: diaspora/diaspora
mbõndõé: diaspora member/membre de la diaspora
abõndõm: petroleum/pétrole
abôndutuk (m)
-------------------------------------------------------------------
ruby, career, beaver, row, alabaster, satin, rose, jet, jungle, cravatte, jean, necktie, pyjama, cadet, soya, lotion, beige, pajama, palace, plafond, block/bloque (bloque de terre, bloque de maisons, bloque de cailliou, de briques), pill/comprimé, plaza, stadium/stade, apartement, studio, arctic, clip (video, audio), afro, quiz, pullover, scarf, nut/noix (arrachides, ñgòn, Almond, etc), gateau, pale, perruque, sapphire, canapé, ban (ban de touche, au parc, etc), burgundy, post-poden, balcon, bull/bélier, second/seconde, aplomb, palette, tourbillon. dinosaure, bassin, Laitue, beurre, glaçon, match, tirroir, feutre, watermark, hymn, altar, tonton, plus-tard, vallée, plaine, avant, lac, falaise, entre
Colors: aqua, violet, pink
Fruits: cherry, apricot, pomegranate, strawberry, blueberry, blackberry, pear
Rev 21: or, soufre, crystal, jasper, ange, temple
ajôntôm (abui: mejôntôm): (general) rule/règle (générale)
èbeñga (abui: bibeñga): prefix/préfixe
e kpwês: to compare/comparer
õnjes (abui: anjes): vowel/voyelle
õten (abui: aten): syllable/syllabe
e kpwes: to adopt (a concept, an idea, a person, etc)/adopter (un concept, une idée, une personne, etc)